Az előrejelzések szerint az évszázad végére a Föld átlaghőmérséklete 1,1°C-kal 6,4°C-ra emelkedik, hacsak közösen nem teszünk ellene jelentős intézkedéseket. Az emberi tevékenységek, mint például a fosszilis tüzelőanyagok használata, az erdőirtás és a mezőgazdaság által kibocsátott szén-dioxid (CO2), metán (CH4), dinitrogén-oxid (N2O) nagyban hozzájárulnak az üvegházhatású gázok növekedéséhez. Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben a Föld összes lakójának össze kell fognia. Mi a megoldás? Megújuló energia felé fordulás, energiahatékonyság és a takarékosság.
Az éghajlatváltozás globális probléma
Az elmúlt években a világ számos országában nőtt a természeti katasztrófák, például erdőtüzek, árvizek, aszályok és viharok gyakorisága és súlyossága. De ezzel még nem teljes a lista, mert figyelembe kell venni az állatok és növények elterjedésének megváltozását, sőt kipusztulását, növénybetegségeket, a táplálék- és édesvízhiányt, valamint az e veszélyek elől menekülők migrációs mozgását is. Mindezek nagyrészt a változó éghajlati és időjárási viszonyok következményei.
Ezeket az üvegházhatású gázok mennyiségének növekedése okozza, amelyek a villamos energia, a közlekedés és a háztartások és az ipari termelés fosszilis tüzelőanyagainak elégetése eredményez. A szakemberek szerint, amennyiben nem változtatunk energiafelhasználásunk mivoltán és mennyiségén, akkor a visszafordíthatatlan változások kockázata jelentősen megnő. Főleg, ha a globális felmelegedés 2°C-kal vagy akár 1,5°C-kal is meghaladja az iparosodás előtti szintet, akkor onnan már nincs visszaút.
Miért fontos az üvegházhatású gázok csökkentése?
Az erdőtüzek nem természetellenesek, de az ENSZ Környezetvédelmi Programjának UNEP 2022 jelentése szerint az éghajlatváltozás és az emberi hatások nagy szerepet játszanak abban, hogy az elmúlt években ezek száma drasztikusan megnövekedett. Az árvíz szintén természetes jelenség, de a Meteorológiai Világszervezet (WMO) 2021-es jelentése szerint az időjárással összefüggő katasztrófák megsokszorozódtak az elmúlt 50 évben. A heves esőzéseket az ember által okozott éghajlatváltozás is befolyásolja. Minden eseményt nem lehet csak ennek számlájára írni, de nagyban erre lehet visszavezetni.
A megújuló energia alkalmazása a megoldás
2015 decemberében Párizsban, több mint két évtizedes tárgyalások után, az európai országok kormányainak vezetői elfogadták az első globális éghajlatváltozási megállapodást. Az úgynevezett Párizsi Megállapodás célja, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval 2°C alatt tartsa az iparosodás előtti szinthez képest. Ezzel egyidejűleg 1,5 °C-os értéket céloz meg. Ennek érdekében a szerződő felek arra törekednek, hogy a lehető leggyorsabban elérjék a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának csúcsát, és a század második felében teljesítsék a kibocsátás semlegességét.
Milyen intézkedésekkel tudjuk ezt elérni?
A globális célok elérésében fontos szerepet játszik a fenntartható energiatermelés és a zöld villamosenergia-fogyasztás
Arra van szükség, hogy az adott ország kormányai a megújuló, tiszta és megfizethető energiához mindenki számára biztonságos hozzáférést biztosítson. A szakemberek erre látnak fogadókészséget, de, sajnos mindig van egy “de”.
A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint napjainkban a villamosenergia-igény folyamatosan nő, és a következő 25 évben várhatóan még a mostani energiafogyasztásnál is meredekebben fog emelkedni, akár meg is duplázódhat. Az elektromos áram iránti keresletet többek között a népességnövekedés, az elektromos járművek széles körű elterjedése és az ipar termelésének állandó felfelé ívelése befolyásolja. A fosszilis tüzelőanyagok (szén és olaj) használatának fokozatos megszüntetése érdekében, amelyek sok országban még mindig a villamosenergia-termelés nagy részét teszik ki, fontos, hogy ezeket megújuló energiákkal helyettesítsük, például víz-, szél-, geotermikus és napenergiával, valamint bővíteni kell az energiatárolás kapacitását és annak megfizethetőségét.
Az energiahatékonyság kulcsfontosságú a villamosenergia fogyasztás kezelésében
Az energiahatékonyságot a teljesítmény és az energiabevitel arányaként határozzuk meg. Erre több lehetőségünk is van:
- kevesebb energia felhasználása ugyanazon teljesítmény elérése érdekében,
- azonos energia felhasználása a jobb teljesítményért,
- az energia elektromos árammá történő átalakításának javítása.
Az energiahatékonyság kulcsfontosságú a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésében. Ezért a szakemberek kiaknázatlan energiaforrásként tekintenek a megújuló energiára, amely a teljes energialánc mentén kinyerhető, a termeléstől, a szállításon és a tároláson át egészen az ipari vagy otthoni felhasználásig.
Az energiafogyasztás csökkentése talán az egyik legfontosabb eleme a klíma célok elérésének
Az energiamegtakarítás a leggyorsabb és legolcsóbb módja a probléma kezelésére. Ha most energiát spórolunk, akkor sikeresen felkészülhetünk a jövő lehetséges kihívásaira. Hogyan tegyük ezt?
A fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának csökkentése érdekében fokozni kell a közúti, vasúti és városi közlekedés villamosítását. Más megoldások, mint például a vízenergia és az ammónia-üzemanyag, segítik a hajózást, amely az üvegházhatást okozó gázok egyik fő kibocsátója, csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, és mérsékli a mérgező anyagok, például a kén-oxidok emisszióját.
De természetesen magánemberként is jelentősen hozzájárulhatunk a takarékossághoz, ha otthonainkban alaposan végiggondolva mérsékeljük az energiahasználatot. Olyan dolgokra gondolunk, mint a szórakoztató elektronikai eszközök készenléti állapotának kikapcsolása vagy például az automata öntöző rendszer használatának mérséklése.
A fosszilis tüzelőanyagokról való átállásban jelentős szerep hárul a megújuló energiára
Az energiatermelésben a megújuló energia felhasználásának erőteljes kiszélesítése az iparban, az épületeken és a közlekedésben megalapozza a függetlenségünket, felgyorsítja a zöld átállást, és idővel csökkenti az energiaárakat is.
Az EU napenergia stratégiája 2025-ig a jelenlegi fotovoltaikus kapacitás megduplázását tűzte ki célul, és 2030-ig 600 GW teljesítményű napelemparkok üzembe helyezését szeretné elérni. Ez az jelenti, hogy az Unió nagyban szorgalmazza, hogy minél több napelemes rendszer kerüljön köz-, kereskedelmi és lakóépületekre.
De nem csak a földön, hanem a levegőben is változásra van szükség. Ezért a szakemberek azon dolgoznak, hogy a fáradt olajból és hulladékzsírokból készült, zöldebb repülőgép üzemanyag kerüljön forgalomba. Még ha a teljesen elektromos vagy akkumulátoros repülőgépek a közeljövőben nem képzelhetők el, a környezetbarátabb légi közlekedés érdekében néhány lehetőséget jelenleg is tesztelnek.
A megújuló energia elterjedésének társadalmi és gazdasági előnyei
A megújuló energia elterjedésének és általában véve az ezzel kapcsolatos piaci fejleményeknek olyan hatásai lehetnek, amelyek különböző ágazati, regionális, társadalmi és gazdasági sajátosságokban tükröződnek vissza. Jelenleg a háztartások jövedelmük egy részét villamos energiára, hűtésre és fűtésre, valamint mobilitásra költik. Amennyiben mindezt tiszta és megújuló energiával teszik, akkor kiadásaik jelentősen csökkennek.
Meg kell még említeni, hogy a megújuló energiák térnyerése növekvő foglalkoztatáshoz is vezet, ami szintén régiónként eltérően oszlik meg, de összességében előnyösen hat a nemzet gazdaságára. A megújuló energetikai ágazatokban foglalkoztatottak száma már most is növekvő tendenciát mutat. További előnyök többek között a csökkenő technológiai költségekben és az új üzleti területek kiaknázásában, valamint a tisztább élhetőbb városokban keresendő. Emellett figyelembe kell vennünk az energiabiztonság növekedését és a légszennyezés csökkentését is.
Hungarian 
English