Hazánkban a lakossági napelem rendszer szaldós és bruttó elszámolásának jövőjével kapcsolatban egyelőre több részlet is bizonytalan. Mi most annak járunk utána, hogy milyen elszámolási módok esetén hogyan is tudjuk előnyünkre fordítani a kialakult helyzetet.
Rögtön ketté is választjuk a kérdést: mi a helyzet azokkal, akik már korábban telepítették napelemes rendszerüket, és mi lesz azokkal, akik tavaly vagy most szeretnének napenergiába fektetni. Mivel korábban sokan állami támogatással vásárolták meg napelem rendszerüket, ezért a megtérülés kérdése azokat foglalkoztathatja leginkább, akik önerőből telepítenek saját háztartási méretű kiserőművet otthonuk tetejére.
Mi is az a havi szaldó elszámolás?
A kormány tavaly vezette be a köztudatba a havi szaldó fogalmát, de többek számára még biztosan ismeretlen fogalom ez. Mi ez pontosan? A havi elszámolás az éves elszámolás alapjára épül. Az éves szaldó elszámolásnak a lényege, hogy az egy év alatt a hálózatba betáplált, és a hálózatból kivett energiamennyiség különbözetével kell elszámolnunk a szolgáltatóval. Amennyiben kevesebb energiát tápláltunk be a hálózatba, mint amennyit vételeztünk, csak a fennálló különbözetet kell az aktuális tarifán megfizetni a szolgáltatónak, túltermelés esetén pedig visszaigényelhető a megtermelt energia nettó díja. Utóbbi természetesen a rendszerhasználati díjak nélkül értendő. A havi szaldó esetén a különbség abban rejlik, hogy az időintervallum jóval rövidebb, nem egy év, hanem egy hónap.
Jó tudni, hogy a visszaigénylés a jelenleg hatályos rendelet értelmében évi 12.000 kWh többlet termelés alatt adómentes. Továbbá a többlettermelés nem vihető át a következő éves elszámolási időszakra.
Ami a szaldó elszámolást illeti, jelenleg biztosnak tűnik, hogy a már meglévő szaldós szerződések maximum 10 évig maradhatnak érvényben, illetve új telepítések esetén 2024 január elsejétől már nem lesz lehetőség szaldó elszámolást választani, helyébe várhatóan a bruttó elszámolás lép.
Mi a különbség a szaldós és bruttó elszámolás között?
A két elszámolás közötti különbség az, hogy a szaldó elszámolás esetén a vételezés és a visszatáplálás különbségét képezzük, és az így kapott mennyiséget számoljuk el a szolgáltatóval. A bruttó elszámolás esetén pedig nem jön létre szaldó, hanem a vételezett és a visszatáplált villamosenergia teljes mennyiségét külön-külön, eltérő díjjal számoljuk el a szolgáltatóval.
Érkezik a sávos árazás a lakossági fogyasztóknál is?
A 2024. január 1-től életbe lépő új (bruttó) elszámolási rendszernek vannak még tisztázatlan részletei. A rendeletből az olvasható ki, hogy 2024-től a kormány bevezethet egy olyan modellt is, amelyben változni fog a rendszerhasználati díj is. De van még egy szokatlan elem a villamosenergia díjának elszámolásában is, mégpedig az, hogy a tarifa akár napon belül változhat. Meg kell említeni, hogy a nem lakossági fogyasztók esetén, piaci villamosenergia szerződésekkel rendelkezőknél ez már most is létezik.
A következő évtől a rendelet szerint három idősáv léphet életbe azon lakossági napelemesek számára, akik akkor kötnek szerződést a szolgáltatóval. Lesz egy nappali csúcsidőszak, amely reggel 6-tól délután 5-ig terjed, illetve egy másik csúcsidőszak, amely délután 5-től este 10-ig, és lesz egy úgynevezett völgyidőszak, amely este 10-től reggel 6-ig tart. Azaz a bruttó elszámolásba kerülő napelemes rendszereknél árazási különbség is lehet majd az időszakok között, melynek értékei jelenleg még nem ismertek.
Hogyan tárolhatjuk megtermelt napenergiánkat akkumulátorok nélkül?
Ahhoz, hogy a havi és a bruttó elszámolás esetén tovább növeljük a napelemes rendszer hatékonyságát, két megoldás közül választhatunk: fogyasztási szokásainkat legalább részben igazíthatjuk a napelemes rendszer termelési időszakaihoz, vagy a akkumulátorral eltárolhatjuk a többlet egy kis részét ezen időszakokból.
A fogyasztás napon belüli növelésére napjainkban talán az egyik legkézenfekvőbb megoldás az elektromos autó feltöltése. Ez egy jó lehetőség, kérdés inkább az, hogy az életvitelünkbe belefér-e az, hogy napközben otthon tartsuk az e-autót.
A másik lehetőség, amivel azonnal élhetünk, az használati melegvíz bojlerben való előállítása és tárolása. Napelemmel ugyanis kora tavasztól késő őszig napközben teljesen fel tudjuk melegíteni a használati melegvizet úgy, hogy közben még marad bőven szabadon felhasználható megújuló energiánk más célokra is. E módszer előnye, hogy nem igényel sokmilliós beruházást, mint egy akkumulátor, mégis a megoldással még az ingatlanunk földgázfogyasztását és közvetlen környezetszennyezését is csökkenthetjük.
Természetesen a termelés tárolásához választhatjuk az akkumulátoros tárolót is, de ennek megtérülése a bruttó elszámolás részleteinek ismerete nélkül ma nehezen számszerűsíthető, ugyanakkor az ellátásbiztonság növelése érdekében egyre többen választják ezt a műszaki megoldást is.
Hogyan tudjuk még tovább növelni a megtermelt napenergia azonnali felhasználását?
Amennyiben megtehetjük, optimalizáljuk a napi felhasználásunkat az áramtermelési időszakokhoz! A mosógép, a szárítógép, a mosogatógép, a klímaberendezés csak néhány olyan háztartási eszköz, amelyeket időzíteni tudunk, hogy akkor működjenek, amikor napelem termelésünk éppen fedezi a fogyasztásukat. De ugyanez a logika működhet szinte bármelyik háztartási gépnél, amelynek futása nem fontos, hogy akkor történjen, amikor otthon vagyunk. Az egyre terjedőben lévő intelligens otthon rendszerek kínálta lehetőségeket kihasználva szabályozhatjuk, hogy mikor mely fogyasztókat helyezzük előtérbe. Nyilván nem tudunk minden fogyasztást ehhez igazítani, például az esti világítást vagy a TV-nézést, de sok eszközt időzíthetünk úgy, hogy tovább tudjuk növelni a pénzügyi megtakarítás és az egyre fontosabbá váló energiatakarékosság mértékét.